A hatékonyság és az ESG-korlátozások közötti egyensúly megteremtése: Stratégiai megközelítés a gyártási kiválóságért

Vass Attila által

A gyártási kiválóság fejlődése

A gyártási ágazat alapvető átalakuláson megy keresztül a működési kiválóság meghatározásának és elérésének módját illetően. Miközben a hatékonyság továbbra is kulcsfontosságú, a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) szempontok kulcsfontosságúvá váltak a gyártási siker szempontjából. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy ez az elmozdulás nem pusztán a jogszabályoknak való megfelelésről szól, hanem a gyártási versenyképesség alapjait alakítja át. Mivel az üzleti vezetők 75%-a ma már az ESG-kritériumokat kulcsfontosságúnak tartja stratégiája szempontjából, a gyártóknak újra kell gondolniuk a működési kiválóság megközelítésének módját.

Ez az átalakulás különösen a termelési mérőszámok terén mutatkozik meg. A modern gyártóüzemek egymással összefüggő kihívások összetett hálójával szembesülnek: növekvő munkaerőköltségek (3,8%-os éves növekedés a teljes kompenzációban), tehetséggondozás (60%-uk ezt nevezte meg elsődleges kihívásként) és környezeti hatásvizsgálatok. Az újabb technológiákra való áttérés jól szemlélteti ezt az összetettséget – az elektromos járművek gyártása például jelenleg 10 mtCO2e-vel több kibocsátást generál a gyártás során, mint a hagyományos módszerek, ami megkérdőjelezi az egyszerű környezeti javulással kapcsolatos feltételezéseket.

A pénzügyi következmények ugyanilyen jelentősek. Mivel az ESG-követelmények által előírt vagyon 2026-ra várhatóan eléri a 33,9 billió dollárt, ami a kezelt vagyon több mint 20%-át teszi ki, a gyártóknak át kell alakítaniuk működésüket, hogy megfeleljenek ezeknek az új előírásoknak. Ez nem csak a befektetők kielégítéséről szól – a fogyasztók 76%-a jelezte, hogy nem vásárolna olyan vállalatoktól, amelyek elhanyagolják a környezet, a munkavállalók vagy a közösség jólétét, így az ESG-teljesítmény a piaci siker közvetlen mozgatórugója.

Stratégiai integráció: A jövő útja

A megoldás abban rejlik, hogy az ESG-követelményeket nem korlátozásokként kezeljük, hanem integráljuk őket az alapvető működési stratégiákba. A vezető gyártók már most is ezt a megközelítést alkalmazzák: 98%-uk digitális átalakítási projekteket indít, és működési költségvetésük 30%-át technológiai beruházásokra fordítják. Ezek a beruházások kézzelfogható eredményeket hoznak: az átfogó minőségi és fenntarthatósági megoldásokat bevezető szervezetek három éven belül teljes megtérülésről, valamint 86%-os javulásról számolnak be a fenntarthatósági jelentések és az érdekelt felekkel folytatott kommunikáció terén.

A siker kulcsa annak megértésében rejlik, hogy a hatékonyság és a fenntarthatóság egymást kiegészítő, nem pedig egymással versengő célok. A fejlett digitális megoldások és a mesterséges intelligenciával működő minőségellenőrző rendszerek lehetővé teszik a gyártók számára a hulladékcsökkentést, az erőforrás-felhasználás optimalizálását és az elsőre megfelelő arányok javítását – mindezt úgy, hogy közben megfelelnek az egyre szigorúbb ESG-követelményeknek. Ez az integráció mérhető javulást eredményezett, például a nyersanyagok szállítási idejét 81 napra csökkentette (2%-os javulás az előző évhez képest), és jelentősen csökkentette az erőforrás-pazarlást.

Minőségi megoldások a gyakorlatban: A TRIGO-megközelítés

Ebben a változó környezetben az olyan minőségirányítási szolgáltatók, mint a TRIGO, olyan megoldásokat fejlesztenek ki, amelyek mind a működési kiválóságra, mind az ESG-követelményekre vonatkoznak. A 28 ország több mint 10 000 minőségügyi szakemberét tömörítő hálózatán keresztül a TRIGO megközelítése bemutatja, hogy a gyártók hogyan érhetik el az 5 ppm alatti hibaarányt, miközben támogatják a fenntarthatósági célokat. A minőségellenőrzésnek az ESG megfontolásokkal való ilyen integrációja jelenti a gyártási kiválóság jövőjét – ahol a pontosság, a hatékonyság és a fenntarthatóság harmóniában működik.

A gyártási ágazat döntő fordulóponthoz érkezett, ahol a siker azon múlik, hogy a minőséget, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot egységes működési stratégiába tudják-e integrálni. Mivel az Egyesült Államok vezető vállalatainak bevételeinek 53%-a ma már a fenntartható fejlődési célokhoz hozzájáruló műveletekből származik, egyértelmű, hogy ez az integráció nem csupán a megfelelésről szól, hanem a versenyelőny biztosításáról is egy változó piaci környezetben.

A továbblépéshez alapvető változást kell elérni abban, ahogyan a gyártók a hatékonyság és az ESG-követelmények közötti kapcsolatot szemlélnek. Azzal, hogy a fenntarthatóságot a működési kiválóság szerves részeként, nem pedig különálló szempontként kezelik, a gyártók sikerre vihetik magukat egy egyre inkább az ESG-koncentrációra összpontosító világban. Ez a megközelítés nem csak a szabályozási követelményeknek és az érdekelt felek elvárásainak felel meg, hanem az innováció és a működési fejlesztések ösztönzésére is, ami a végeredmény javára válik.