Az ISO 9001:2026 váltazásairól érthetően

Az ISO 9001 új kiadása 2026. szeptember 16-án jelent meg, mely megőrzi elődjének mindazon kulcselemeit, melyek hozzájárultak a szabvány eredményes alkalmazásához, ugyanakkor több újdonsággal is kiegészült, hogy a szabvány egyértelműbb és könnyebben alkalmazható legyen, és az aktuális kihívások tekintetében is naprakész tartalommal rendelkezzen.

 Az új kiadás stratégiai továbbfejlesztést jelent, amely a minőségkultúra, a vezetői szerepvállalás és a szervezeti alkalmazkodóképesség megerősítését helyezi középpontba.

 

Az új ISO 9001 fókuszában áll:

• a minőségkultúra és az etikus magatartás kifejezett megjelenése
• a vezetés és a vezetői felelősségvállalás szerepe
• a kockázatok és lehetőségek egyértelműbb megkülönböztetése

 

Melyek az ISO 9001:2026 legfőbb változásai?

A felülvizsgált kiadás célzott módosításokat vezet be a minőségirányítási rendszer hatásosságának növelése érdekében, miközben megőrzi az ISO 9001 bevált alapjait és az irányítási rendszerszabványok közös, harmonizált szerkezetét. A vevőközpontúság, a folyamatközpontú megközelítés, a kockázatalapú gondolkodás és a folyamatos fejlesztés továbbra is a szabvány központi elemei maradnak.

 

1. A minőségkultúra és etikus működés központi szerepe

•  A kiadás egyik legjelentősebb változása, hogy a minőségkultúra és az etikus magatartás kifejezetten megjelenik a szabvány követelményeiben. A felsővezetésnek ezt a szemléletet tehát aktívan támogatnia és erősítenie kell a szervezetben.
• A minőségkultúra azoknak az értékeknek, gyakorlatoknak és magatartásformáknak az összessége, amelyek formálják, hogyan járnak el az emberek a mindennapi munkájuk során a minőségcélok elérése érdekében.
• Az etikus magatartás erősíti a vevők, a munkatársak és más érdekelt felek szervezet iránti bizalmát.
• Ez tovább erősíti a felsővezetés kulcsszerepét a minőségirányítási rendszer tartósan eredményes működésében.

 

2. A kockázatok és lehetőségek egyértelmű megkülönböztetése

Míg a 2015-ös kiadás a kockázatokat és a lehetőségeket együtt kezelte, a 2026-os kiadás egyértelműbben megkülönbözteti a kockázatokat és a lehetőségeket az azonosítás, elemzés, értékelés és kezelés során.

A szervezetek kötelesek:

• azonosítani és értékelni a követelményeknek megfelelő termékek és szolgáltatások nyújtására ható kockázatokat
• azonosítani és értékelni azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják a minőségirányítási rendszer teljesítményét;
• megfelelő intézkedéseket meghatározni mind a kockázatok, mind a lehetőségek kezelésére

Ez az egyértelműbb megkülönböztetés támogatja a megalapozott döntéshozatalt, és strukturáltabb megközelítést biztosít a folyamatos fejlesztéshez.

 

3. A változtatások kezelésének megerősítése

A változások kezelése az új kiadás egyik kiemelt területe.

A minőségirányítási rendszert érintő változtatások tervezésekor a szervezetnek a korábbi kiadásban szereplő szempontokon túl további tényezőket is figyelembe kell vennie:

• a változás célját;
• annak lehetséges következményeit;
• a minőségirányítási rendszer működőképességére gyakorolt hatásukat;
• a szükséges erőforrásokat;
• a kapcsolódó felelősségeket és hatásköröket;
• a változás kommunikációját;
• a változás eredményességének értékelését,
• a változás eredményeinek felülvizsgálatát.

A cél, hogy a változtatásokat hatásosan vezessék be a megfelelő eredmények elérése érdekében.

 

4. A digitális környezet és az új munkavégzési formák fokozottabb figyelembevétele

Bár a szabvány nem vezet be külön követelményeket a mesterséges intelligenciával vagy a kiberbiztonsággal kapcsolatban, nagyobb figyelmet fordít a digitális technológiák egyre elterjedtebb szervezeti használatára.

Az infrastruktúrára, a szervezeti tudásra, kommunikációra és a dokumentált információkra vonatkozó követelmények figyelembe veszik a digitális rendszereket, valamint a hibrid és távoli munkavégzési formákat.

Ez a megközelítés jobban tükrözi a mai szervezeti működést, miközben továbbra is az elvárt eredményekre és a folyamatok megfelelő felügyeletére összpontosít.

 

5. Nagyobb figyelem az  érdekelt feleken

A szervezeteknek a vevőkén túl meg kell határozniuk a minőségirányítási rendszer szempontjából lényeges egyéb érdekelt felek lényeges követelményeit, valamint azt, hogy ezek közül mely követelményeket kezelik a minőségirányítási rendszeren keresztül.

Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése továbbra is a QMS egyik kulcseleme. Az új kiadás ugyanakkor még nagyobb hangsúlyt helyez a rájuk és lényeges követelményeikre vonatkozó információk figyelemmel kísérésére és rendszeres átvizsgálására.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy a minőségirányítási rendszer jobban illeszkedjen a szervezet tágabb környezetéhez.

 

6. A klímaváltozással kapcsolatos szempontok explicit hangsúlyozása

A 2024-ben kiadott módosításra építve a szabvány előírja, hogy a szervezetnek meg kell határoznia, hogy a klímaváltozás lényeges tényező-e a szervezet környezete szempontjából.

A szabvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a lényeges érdekelt feleknek lehetnek a klímaváltozással kapcsolatos követelményeik, amelyeket relevanciájuk esetén figyelembe kell venni.

Ez a szervezet környezetének elemzéséhez kapcsolódik, és nem jelent új környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére vonatkozó követelményt.

 

7. Belső auditok: hangsúly a teljesítményen és az alkalmazkodóképességen

A felülvizsgált szabvány továbbra is előírja, hogy az auditprogramok kialakítása során figyelembe kell venni a folyamatok jelentőségét, a korábbi auditok eredményeit és a szervezetre hatással lévő változásokat. Új elemként azonban már kifejezetten előírja, hogy az egyes auditok kritériumai és alkalmazási területe mellett azok célját is meg kell határozni.

 

8. Kibővített A melléklet

A jelentősen kibővített A melléklet részletesebb magyarázatot ad a szabvány szerkezetére, a terminológiára, és a követelményekre. A magyarázatok elősegítik a követelmények mögötti szándék jobb megértését, további elvárások bevezetése nélkül.

A követelmények bevezetésével kapcsolatos iránymutatás a jelenleg kidolgozás alatt álló ISO 9002-ben lesz majd elérhető.

 

Mit jelent mindez a tanúsított szervezetek számára?

Az ISO 9001:2026 szabványban szereplő változások fokozatos továbbfejlesztést jelentenek, nem pedig alapvető átalakítást.

 

A szervezeteknek ugyanakkor szükséges:

• eltérésvizsgálatot (gap analysis) végezniük a jelenlegi rendszer és az új követelmények között;
• megerősíteniük a vezetőség szerepét a minőségkultúra kialakításában;
• beépíteniük az etikus működés szempontjait a QMS-be;
• felülvizsgálniuk a kockázatok és lehetőségek kezelésének módszereit;
• megerősíteniük a változtatások kezelésére szolgáló folyamataikat;
• biztosítaniuk, hogy a munkatársak megismerjék az új követelményeket és saját szerepüket az átállásban;
• és a tanúsító szervezet által meghatározott eljárás szerint megtervezniük az átállást.

 

Az ISO 9001 alkalmazását támogató ISO/TS 9002 útmutató felülvizsgálata folyamatban van. Az új kiadás várhatóan 2027 elején jelenik meg ISO 9002 jelöléssel.

Az útmutató segítséget nyújt az ISO 9001 követelményei mögötti szándék megértéséhez, és példákat mutat be azokra a lehetséges lépésekre, amelyeket a szervezet a követelmények teljesítése érdekében megtehet.

A minőségirányítási szakemberek, a belső auditorok és a vezetők egyaránt jól használhatják a gyakorlatok összehangolásához és a QMS eredményességének növeléséhez.

 

Összegzés: fejlődés a folytonosság jegyében

Az ISO 9001:2026 nem radikális változást jelent, hanem a minőségirányítás strukturált továbbfejlesztését, és megerősíti annak stratégiai szerepét.

A minőségkultúra, az etikus magatartás, a változtatások kezelése, valamint a kockázatok és lehetőségek megkülönböztetése nagyobb hangsúlyt kap. Ezzel az új kiadás ismét megerősíti, hogy a minőségirányítási rendszer nem csupán a követelményeknek való megfelelést támogatja, hanem a szervezet irányításának, folyamatos fejlesztésének és a hosszú távú vevői elégedettségnek is stratégiai eszköze.

Azok a szervezetek, amelyek már most megkezdik a felkészülést, stabil alapokat teremthetnek a szabvány követelményeihez való strukturált átálláshoz és a minőségirányítási rendszerük hosszú távú eredményességének fenntartásához.

 

Támogatunk az átállásban

A sikeres átállás nem feltétlenül jelent teljeskörű újratervezést. A meglévő rendszer szisztematikus felülvizsgálatával, a szükséges változások azonosításával és azok prioritások mentén történő bevezetésével a szervezetek célzottan készíthetik fel QMS-üket az ISO 9001:2026 követelményeire.

A TRIGO szakértői a felkészülés teljes folyamatában támogatást nyújtanak, a képzéstől és az eltérésvizsgálattól (gap analysis) a szükséges változtatások megtervezésén át az operatív megvalósítás támogatásáig.

 

Így segítünk az átállásban:

• a meglévő minőségirányítási rendszer (QMS) gyakorlati felmérésében és az ISO 9001:2026 követelményeihez viszonyított eltérésvizsgálat (gap analysis) elvégzésében
• a vezetői tudatosság és felelősségvállalás erősítésében, különös tekintettel a minőségkultúrára, a vezetés szerepére és az etikus működésre
• a QMS digitális érettségének értékelésében, beleértve a digitális rendszerek validálásának, az adatintegritásnak és a kiberbiztonsági szempontoknak az értékelését
• a kockázatkezelési keretrendszerek megerősítésében, különös tekintettel, az ellátási láncok és a működési zavarok kockázataira
• a szükséges szervezeti és folyamatbeli változások strukturált megtervezésében és bevezetésében
• a munkatársak felkészítésében és tudatosságuk fejlesztésében célzott átállási tréningekkel és gyakorlati támogatással
• valamint egy gyakorlatias, prioritásokra épülő átállási ütemterv kialakításában és megvalósításának támogatásában

 

Átállási információk

2027. március 31-től az első tanúsítási eljárás keretében akkreditált ISO 9001-tanúsítvány már csak az ISO 9001:2026 követelményei szerint adható ki.

Az ISO 9001:2015 szerint tanúsított szervezeteknek 2029. szeptember 30-ig kell befejezniük az ISO 9001:2026 szerinti tanúsításra való átállást. Az átállás történhet a soron következő felügyeleti vagy újratanúsítási audit keretében, illetve külön átállási audit során.