Az ISO 9001:2026 váltazásairól érthetően

Az ISO 9001 új kiadása 2026. szeptember 16-án jelent meg, mely megőrzi elődjének azokat az alapvető elemeit, amelyek hozzájárultak széleskörű és eredményes alkalmazásához. Ugyanakkor több olyan változást is tartalmaz, amelyek javítják egyértelműségét, alkalmazhatóságát és napjaink kihívásaihoz való illeszkedését.

Ez egy stratégiai megújulás, mely a minőségkultúra, vezetői szerepvállalás és a szervezeti alkalmazkodóképesség megerősítését helyezi középpontba.

Az új ISO 9001 fókuszában áll:

• a minőségkultúra és az etikus működés közvetlen bevezetése
• a vezetés és a vezetői felelősségvállalás szerepe
• a kockázatok és lehetőségek egyértelműbb megkülönböztetése
• valamint a követelmények értelmezését és alkalmazását támogató, új A melléklet

Melyek az ISO 9001:2026 legfőbb változásai?

A felülvizsgált kiadás célzott módosításokat vezet be a minőségirányítási rendszer hatásosságának növelése érdekében, miközben megőrzi az ISO 9001 bevált alapjait és a harmonizált struktúrát. A vevőközpontúság, a folyamatközpontú megközelítés, a kockázatalapú gondolkodás és a folyamatos fejlesztés továbbra is a szabvány központi elemei maradnak.

1. A minőségkultúra és etikus működés központi szerepe

• Ennek a kiadásnak az egyik legjelentősebb változása a minőségkultúra és az etikus működés nyílt megjelenése a szabványkövetelmények között. Ennélfogva a vezetőségnek aktívan támogatnia és erősítenie kell erre irányuló törekvéseit a szervezet egészében.
• A minőségkultúra azon értékek, gyakorlatok és magatartásformák összessége, melyek formálják a munkavállalók mindennapi viselkedését a minőségi célok elérésére vonatkozóan.
• Az etikus működés erősíti a bizalmat az ügyfelekben, munkavállalókban és más érdekelt felekben a vállalat felé.
• A megújult szabvány nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőségre, mely kulcsszerepet kap a minőségirányítási rendszer tartósan eredményes működésében.

2. A kockázatok és lehetőségek egyértelmű megkülönböztetése

Míg a 2015-ös kiadás a kockázatokat és a lehetőségeket együtt kezelte, a 2026-os kiadás egyértelműbben megkülönbözteti a kockázatokat és a lehetőségeket az azonosítás, elemzés, értékelés és kezelés során.

A szervezetek kötelesek:

• azonosítani és elemezni azokat a kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a szabályozásoknak megfelelő termékek és szolgáltatások biztosítását;
• azonosítani és elemezni azokat a lehetőségeket, amelyek javíthatják a minőségirányítási rendszer teljesítményét;
• a megfelelő intézkedések meghatározására mind a kockázatok, mind a lehetőségek kezelésére irányulóan.

A letisztult követelményrendszer támogatja a megalapozott döntéshozatalt és strukturált keretet biztosít a folyamatos fejlesztéshez.

3. A változások kezelésének megerősítése

A változások kezelése az új kiadás egyik kiemelt területe.

A minőségirányítási rendszert érintő változtatások tervezésekor a szervezetnek a korábbi kiadásban szereplő szempontokon túl további tényezőket is figyelembe kell vennie.

A kibővített lista a következőket tartalmazza:

• a változás célját;
• annak lehetséges következményeit;
• a QMS folytonosságára és fenntartására gyakorolt hatását;
• a szükséges erőforrásokat;
• a kapcsolódó felelősségi köröket;
• a változás kommunikációját;
• a változás eredményességének értékelését.

A cél, hogy a változtatásokat hatásosan vezessék be a megfelelő eredmények elérése érdekében.

4. A digitális környezet és az új munkavégzési formák fokozottabb figyelembevétele

Bár a szabvány nem vezet be külön követelményeket a mesterséges intelligenciával vagy a kiberbiztonsággal kapcsolatban, nagyobb figyelmet fordít a digitális technológiák egyre elterjedtebb használatára a szervezetek működésében.

Az infrastruktúrára, szervezeti tudásra, kommunikációra és a dokumentált információkra vonatkozó követelmények jobban illeszkednek a digitális rendszerek, valamint a hibrid és távoli munkavégzés környezetéhez.

Ez a megközelítés jobban tükrözi a mai szervezeti működést, miközben továbbra is az elvárt eredményekre és a folyamatok megfelelő szabályozására koncentrál.

5. Nagyobb fókusz az érdekelt feleken

Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése továbbra is a QMS egyik kulcseleme. Az új kiadás ugyanakkor még nagyobb hangsúlyt helyez a rájuk és lényeges követelményeikre vonatkozó információk figyelemmel kísérésére és rendszeres átvizsgálására.

Az ügyfeleken túl a vállalatoknak érdemes foglalkoznia az érdekelt feleitől érkező kérésekkel is, melyek befolyásolhatják viselkedésüket vagy a szervezet működését.

Ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy a minőségirányítási rendszer jobban illeszkedjen a szervezet tágabb értelemben vett működési környezetéhez.

6. A klímaváltozás központi szerepe

A 2024-ben kiadott módosításra alapozva a szabvány egyértelművé teszi, hogy a szervezet felelős meghatározni: a klímaváltozás potenciális hatásai lényegesek-e a minőségirányítási rendszer kívánt eredményeinek elérése szempontjából.

A szabvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a lényeges érdekelt feleknek lehetnek a klímaváltozással kapcsolatos követelményeik, amelyeket relevanciájuk esetén figyelembe kell venni.

Ez a szervezet környezetének elemzéséhez kapcsolódik, és nem jelent új környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésére vonatkozó követelményt.

7. Az auditcél kifejezett meghatározása

A felülvizsgált szabvány továbbra is előírja, hogy az auditprogramok kialakítása során figyelembe kell venni a folyamatok jelentőségét, a korábbi auditok eredményeit és a szervezetre hatással lévő változásokat. Új elemként azonban már kifejezetten előírja, hogy az egyes auditok kritériumai és alkalmazási területe mellett azok célját is meg kell határozni.

8. Részletesebb útmutatás a szabvány alkalmazásához

A jelentősen kibővített A melléklet magyarázatot ad a szabvány szerkezetére, a terminológiára, és a követelményekre. A magyarázatok elősegítik a követelmények mögötti szándék jobb megértését, és nem vezetnek be további követelményeket.

A követelmények bevezetésével kapcsolatos iránymutatás a jelenleg kidolgozás alatt álló ISO 9002-ben lesz majd elérhető.

 

Mit jelent mindez a tanúsított szervezetek számára?

Az ISO 9001:2026 szabványban szereplő változások fokozatos továbbfejlesztést jelentenek, nem pedig alapvető átalakítást.

• eltérésvizsgálatot (gap analysis) végezniük a jelenlegi rendszer és az új követelmények között;
• megerősíteniük a vezetőség szerepét a minőségkultúra kialakításában;
• beépíteniük az etikus működés szempontjait a QMS működésébe;
• felülvizsgálniuk a kockázatok és lehetőségek kezelésének módszereit;
• megerősíteniük a változtatások kezelésére szolgáló folyamataikat;
• biztosítaniuk, hogy a munkatársak megismerjék az új követelményeket és saját szerepüket az átállásban;
• és a tanúsító szervezet által meghatározott eljárás szerint megtervezniük az átállást.

Az ISO 9001 alkalmazását támogató ISO/TS 9002 útmutató felülvizsgálata folyamatban van. Az új kiadás várhatóan 2027 elején jelenik meg ISO 9002 jelöléssel.

Az útmutató segítséget nyújt az ISO 9001 követelményei mögötti szándék megértéséhez, és példákat mutat be azokra a lehetséges lépésekre, amelyeket a szervezet a követelmények teljesítése érdekében megtehet.

A minőségirányítási szakemberek, a belső auditorok és a vezetők egyaránt jól használhatják a gyakorlatok összehangolásához és a QMS eredményességének növeléséhez.

 

Összegzés: fejlődés a folytonosság jegyében

Az ISO 9001:2026 nem radikális változást jelent, hanem a minőségirányítás strukturált továbbfejlesztését, és megerősíti annak stratégiai szerepét.

A minőségkultúra, az etikus magatartás, a változtatások kezelése, valamint a kockázatok és lehetőségek megkülönböztetése nagyobb hangsúlyt kap. Ezzel az új kiadás ismét megerősíti, hogy a minőségirányítási rendszer nem csupán a követelményeknek való megfelelést támogatja, hanem a szervezet irányításának, folyamatos fejlesztésének és a hosszú távú vevői elégedettségnek is stratégiai eszköze.

Azok a szervezetek, amelyek már most megkezdik a felkészülést, stabil alapokat teremthetnek a szabvány követelményeihez való strukturált átálláshoz és a minőségirányítási rendszerük hosszú távú eredményességének fenntartásához.

Támogatunk az átállásban

A sikeres átállás nem feltétlenül jelent teljes körű újratervezést. A meglévő rendszer szisztematikus felülvizsgálatával, a szükséges változások azonosításával és azok prioritások mentén történő bevezetésével a vállalatok célzottan készíthetik fel QMS-üket az ISO 9001:2026 követelményeire.

A TRIGO szakértői a felkészülés teljes folyamatában támogatást nyújtanak: a képzéstől és az eltérésvizsgálattól (gap analysis) a szükséges változtatások megtervezésén át az operatív megvalósítás támogatásáig.

 

Így segítünk az átállásban:

• • a meglévő minőségirányítási rendszer (QMS) gyakorlati felmérésében és az ISO 9001:2026 követelményeihez viszonyított eltérésvizsgálat (gap analysis) elvégzésében
  • a vezetői tudatosság és felelősségvállalás erősítésében, különös tekintettel a minőségkultúrára, a vezetés szerepére és az etikus működésre
  • a QMS digitális érettségének értékelésében, beleértve a digitális rendszerek validálásának, az adatintegritásnak és a kiberbiztonsági szempontoknak az értékelését
  • a kockázatkezelési keretrendszerek megerősítésében, különös tekintettel az ellenálló képességre, az ellátási láncokra és a működési zavarok kockázataira
  • a szükséges szervezeti és folyamatbeli változások strukturált megtervezésében és bevezetésében
  • a munkatársak felkészítésében és tudatosságuk fejlesztésében, célzott átállási tréningekkel és gyakorlati támogatással
  • valamint egy gyakorlatias, prioritásokra épülő átállási ütemterv kialakításában és megvalósításának támogatásában

Átállási információk

• • 2028. március 31-től az első tanúsítási eljárás keretében akkreditált ISO 9001-tanúsítvány már csak az ISO 9001:2026 követelményei szerint adható ki.
  • Az ISO 9001:2015 szerint tanúsított szervezeteknek 2029. szeptember 30-ig kell befejezniük az ISO 9001:2026 szerinti tanúsításra való átállást. Az átállás történhet a soron következő felügyeleti vagy újratanúsítási audit keretében, illetve külön átállási audit során.

Ez megvalósulhat a soron következő felügyeleti vagy megújító audit során, illetve egy külön erre  célra szervezett átállási audit keretében is.